Strato
balloon
A KFK project.
© Gergely Attila, Rusu András.
A fizikában mindig is lenyűgözött az, hogy az egészen parányi részecskéktől kezdődően a hatalmas galaxisokig mindennek a tanulmányozásával foglalkozik. Még nyolcadik osztályos koromban vettem részt az első csillagászati táboromban, ahol azonnal beleszerettem a hobbiba. Később kezdett el érdekelni az asztrofotográfia, ezért vettem egy fényképezőgépet, hogy megtanuljam a műfajt. Amikor időm engedi főként ennek a két hobbinak élek, de ezen kívül érdekel az űrkutatás is.
Középiskolában kétszer vettem részt pár osztálytársammal a romániai CanSat versenyen, ahol a feladatunk egy kólásdoboz méretű miniműhold megtervezése és megépítése volt. Végzősökként az Exo-Ro csapatversenyben is kipróbáltuk magunkat: itt egy marsjárót kellett építeni, amit távirányítással egy akadálypályán kellett végigvinni. Mindkét küldetés során légköri adatokat is mértünk (pl. légköri nyomás, relatív páratartalom), majd ezeket fel is dolgoztuk különböző szoftverekkel. 2019 nyarán vettem részt a Magyar Asztronautikai Társaság űrtáborában, ahol Sátoraljaújhelyről egy sztratoszféra ballont is a magasba engedünk. Innen is támadt az ötlet, hogy miért ne valósíthatnánk meg itthon, Erdélyben is egy hasonló projektet.
A küldetés során a fő témakörök amikkel foglalkozom a következők: időbeosztás, pénzügyek, csapaton belüli kommunikáció fenntartása. Az építési fázisban az ejtőernyő tervezésével és megvarrásával. Van némi tapasztalatom tudománynépszerűsítéssel kapcsolatosan is, az Éter (az Érted egyesület) blogon jelent meg néhány írásom csillagászati témában.
Másodéves mérnökfizikus hallgatóként a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, még nagyobb elismeréssel tekintek e tudományágra, mint pályaválasztásom előtt. Lenyűgözőnek találom azt, ahogyan a matematikába gyökerezve képes katalizálni ezen univerzális és mégis igen absztrakt nyelv gyakorlatias kontextusban való megjelenését, esélyt adva ezáltal az embereknek világuk egyre pontosabb megértésére.
E projekt egy kihagyhatatlan lehetőség, hiszen kevés elődje volt az országban, emellett kihívás is, amely megköveteli az eddig tanultak alkalmazását; olyan kihívás, amelynek szívesen állok elejébe.
Idén nyáron fejeztem be a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karának Fizika szakán az alapképzést, és felvételt nyertem a Számítógépes Fizika mesteri szakra. A fizika mellett még érdekelnek a különböző sportágak, mint például a lovaglás, F1, foci, tenisz, biatlon. Eme két terület kapcsolata, a különböző sportágak fizikája sok esetben felkeltette már az érdeklődésemet. Ez a projekt kiváló lehetőség a csapatnak, hogy az egyetem évei alatt megszerzett tudást gyakorlatba önthessük.
A projektben segédkezem az ejtőernyő megtervezésében, illetve különböző PR-os feladatkörök elvégzésében.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem elsőéves fizika-informatika szakos hallgatója vagyok. Azért választottam ezt a szakot, hogy egy adott problémát nemcsak analitikusan, hanem numerikusan is meg tudjak közelíteni. Úgy tartom, hogy a fizika mindennek az alapja, és választ tud adni mindarra, ami körülöttünk történik. Eddigi tapasztalataim alapján, a fizika matematikai része fog meg legjobban, szeretek számokkal foglalkozni, számértékeken keresztül követni egy eseményt.
Ezért is döntöttem úgy, hogy részt veszek ebben a projektben. Ez a projekt egyben egy izgalmas kihívás is, lehetőséget ad arra, hogy a meglévők mellé új tudást és tapasztalatokat szerezzek.
Mióta az eszemet tudom lenyűgöz a tudomány. Kisgyerekként először a kémia varázsolt el, már egész kis koromban (7-8 évesen) végeztem kezdetleges kísérleteket. Később az elektronika és a fizika kezdett el érdekelni. Középiskolásként elkezdtem járni Elektronika és rádió szakkorökre itt számtalan gyakorlati ismeretet szereztem. A líceumi évek során olimpiászokon és tantárgyversenyeken vettem részt ezzel szilárd elméleti alapot szerezve. Egyetemre a Babeș–Bolyai Tudományegyetem fizika karára jöttem mivel úgy gondolom, a fizikával érthetjük meg a legjobban és befolyásolhatjuk a leginkább a körülöttünk lévő világot.
A jelen projektbe azért jelentkeztem mert lenyűgöz a gondolat, hogy alapvető fizikai törvényeket felhasználva tervezhetünk és nagy magasságba juttathatunk egy szondát amely egy előre megírt kód alapján autonom módon különböző méréseket hajt végre és a kapott adatokat rádión keresztül közvetíti.
Mióta az eszemet tudom meg van bennem a késztetés, hogy megvizsgáljam, darabjaira szedjem, meg átalakítsam a körülöttem levő dolgokat. Ez a kiváncsiság később az elektronika és robotika irányába vezetett, így elég fiatalon már arduinozgattam, majd liceumban jópár robotika versenyen is résztvettem, leggyakrabban csapatban (CanSat, Exorover, Robochallenge). A jelenlegi projekthez leginkább a CanSat hasonlít, hisz mindkét esetben a saját útjára engedjük az egységet, aki értékes információkat gyűjt az őt kénye-kedve szerint hordozó légkörről. A fellövés kissé olyan mint egy a családi fészekből kirepülő gyerek: amit tudtál megtettél, hogy bírja az utat, elengeded, mert el kell engedned.
Talán ez a ballon projekt nem verseny, mégis új tapasztalatokkal és egy jó adag adrenalinnal jár. Ebben a projektben az elektronikával és építéssel foglalkozom, emellett az alkatrészek beszerzését is szervezem.
A Babes-Bolyai tudományegytem másodéves mérnök-fizikus hallgatója vagyok. Mérnöki nézőszöggel ötvözve a fizika elméleteit az emberiség csodálatos dolgokat tud létrehozni. Engem is ez motivál: a tudásomat felhasználva az emberiséget segítő, a tudományt/tudásunkat gyarapító “készülékeket” létrehozni.
Ebben a projektben az elektronikai/szoftveres csapatot erősítem. Az én feladatom volt,hogy a különböző karakterisztikájú szenzorokat beprogramozzam és a lehető legoptimálisabb, de ugyanakkor elég egyszerű működésre bírjam őket. Továbbá segítkeztem a teljes elektronikai/szoftveres berendezés letesztelésében.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Fizika kar fizika-informatika szakának elsőéves hallgatója vagyok. Sokáig úgy gondoltam, hogy a matematika az, ami engem a leginkább foglalkoztat, egészen addig amíg részt nem vettem az első CansSat mini szatellit építő versenyemen. Ekkor éreztem először, hogy én a fizikával akarok foglalkozni, meg akarom érteni, hogy hogyan működik a minket körülvevő világ, és meg akarom tanulni, hogy miként tudom leírni a megfigyelt jelenségeket.
Ebben a projektben az elektronika csapat tagjaként vettem részt. Az én feladatom az volt, hogy írjak egy programot, ami a hőmérséklet adatokat lementi egy SD kártyára, valamint feltölti az internetre egy mqtt szerver segítségével. Ezen kívül még segédkeztem az iskoláknak adott egységek beprogramozásában is.
A Babes-Bolyai tudományegyetem Fizika kar mérnöki-fizika elsőéves hallgatója vagyok. Eddigi életem során minden dologban és szerkezetben az érdekelt, hogy mégis hogyan tud működni valami. Ezért is vonzott a fizika és reméltem, hogy a mérnöki tudományokkal egyesítve a fizikát sikere vihetem ezt a tervemet. Sosem voltam hasonló projekt része, kihívás lesz számomra az biztos.
Feladatom a szerkezet megépítése, hogy az elektronika és az akkumulátorok is biztonságban legyenek. Ehhez hőszigetelésre, víz-, por- és ütésállóságra lesz szükség, az ejtőernyő biztonságos rögzítésére kell majd figyelnem. Ezenkívül átlátszó oldalakra és sok szenzor kivezetésre is szükség lesz a dobozon.
A fizikában nincs hamisság, ha téved elismeri, megy tovább, újra próbálja, és keresi a tévedhetetlen összefüggést, ezért szeretem a fizikát. Egy másik dolog az, hogy nehéz, de mással sem mondanám, hogy nem ez a helyzet. A fizika az, ami választ tud adni, a legtöbb engemet érdeklő dologra, ezért választottam a fizika egyetemet.
Azért jelentkeztem a projektbe, hogy a csapatban való dolgozás képességének az elsajátítása mellett rálátást kapjak hogy hogyan is kell müködésbe hozni egy komplex sokoldalú mérőrendszert programozás és sok teszteléssel megfűszerezve
Jelenleg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen alapképzést végzett fizikus hallgató vagyok. Fő érdeklődési területeim dinamikai és komplex rendszerek fizikája, statisztikus fizika, hálózatok és relativitás. Jelenleg kutatófizikusi MSc képzésekre jelentkezem a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, illetve Budapesti Műszaki Egyetemre.
A jelenlegi projekt nemcsak egy egyszerű mérnöki probléma, de igényel számítógépes szimulációt és elméleti modellezést, melyekkel egyrészt a kapott adatokat tudjuk feldolgozni, kiértékelni és összevetni meglévő modellekkel. Másrészt ezek szükségesek a legvalószínűbb trajektória predikciójához olyan esetekben, amikor az eszköz adáshatáron kívül tartózkodik. Ezek voltak legfőbb mozgatórugói jelentkezésemnek, mindamellett, hogy a projekt egyedülálló Erdélyben.
Idén végeztem számitógépes fizika mesteri szakon. Alapképzéssel együtt hat éve foglalkozom komolyabban a fizika lenyűgöző tudományával. Kutatásaim során főleg a földrengések statisztikai tanulmányozásával és modellezésével foglalkoztam. Már középiskolás koromtól lenyűgőzütt ez a tudományterület, és eldöntöttem, hogy vagy fizikát fogok tanulni, vagy semmit, nem volt B terv, de nem is kellett. Aztán rájöttem, hogy ez nem csak egyszerűen egy tudomány, ez egy életforma.
Ez a projekt kiváló lehetőség arra, hogy az eddig megszerzett tudást felhasználjam, illetve tovább bővitsem a látókörömet. Feladataim közé a számitógépes szimuláció, illetve adatfeldolgozás tartozik. Úttörő projekt a maga nemében, kihagyhatatlan lehetőség.
Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem számítógépes fizika szakán mesterizem. Fő érdeklődési területeim a dinamikai rendszerek, hálózatok és numerikus módszerek. A legfontosabb dolgok egyike, amit az itt töltött éveim alatt tanultam az az, hogy mennyire hihetetlenül hasznos lehet egy számítógép, ha pusztán papír és ceruzával tehetetlenül állunk egy fizikai problémával szemben. A programozás képessége szerintem egy modern fizikus egyik legértékesebb eszköze lehet.
Ebben a projektben a számítógépes szimuláció elkészítésében segítek, azon módszerek implementálásában, amelyekkel előrejelezhető a ballon mozgása.
Másodéves hallgató vagyok a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika szakán. Leginkább az atomfizika érdekel, és szívesen foglalkozom számítógépes szimulációkkal.
Eddigi tanulmányaim során megtapasztaltam, hogy a fizikában a kísérletezésnek és a számítógépes szimulációknak épp olyan fontos szerepük van, mint az elméleti, analitikus számításoknak.
Ez a küldetés számomra egy egyedülálló lehetőség az eddig megszerzett tudásom alkalmazására és kibővítésére. A projektben a számítógépes szimuláció elkészítésében illetve az adatfeldolgozásban vállalok aktív szerepet.
Már gyerekkoromban is igyekeztem megérteni a dolgokat, ezért került szétszedésre megannyi játékautó és miegymás;”tudományos” jelleggel. Ezt az érdeklődésemet szerencsére megőriztem magamnak, ezért is csatlakoztam ehhez a projekthez, mert még sosem voltam hasonló része és kíváncsi voltam milyen is egy ilyen csapatban dolgozni.
Feladatom az adatelemzésben és tartalom (videók, képek) készítésében merül ki. Lássuk mit hozunk ki belőle; szemeket az égre és lássuk; milyen magasra száll a ballon!
Másodéves fizika-informatika szakos hallgatóként, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán, mindig is érdekelt az informatika azon része, amely alkalmazható a valóságban vagy a fizikában. Látván az informatika fejlődését, tudtam, hogy egyre jobban meg tudjuk majd közelíteni a valóságot numerikus módszerekkel és szimulációkon keresztül, így a fizika is értelmet nyer a digitális világban.
A projekt számomra egy lehetőség arra, hogy együtt dolgozhassak azokkal, akikkel eddig még nem volt esélyem, és jobban megismerhessem a projekt résztvevőit.
Az életem során mindig is érdekeltek a természettudományok, és hogy a természetben fellelhető folyamatok és jelenségek hogyan írhatóak le egyszerre érthetően és rigurózusan, ezért választottam a fizikát középiskolai tanulmányaim után. Másodévet végzett hallgatóként nem bántam meg a döntésem, és a továbbiakban is ezzel a tudományággal szeretnék foglalkozni. Számomra ez a projekt egy lehetőség, hogy a tudásom bővítsem ezen a területen, és hogy részt vegyek olyan, fizikához
kapcsolódó munkában, mely lényegesen különbözik a szakkönyvek olvasásától/ belőlük való
tanulásból és a vizsgáktól.
A mért adatok feldolgozásában és egy GPS tracker alkalmazás fejlesztésében segítek.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karának elsőéves hallgatója vagyok, és ez az első komolyabb projektem. Mindig is érdekelt a jelenségek és a dolgok működésének megértése. Már a középiskolában felkeltették az érdeklődésem a fizika iránt. Egy ilyen projektben való részvétel számomra nagy lehetőség önmagam fejlesztésére azáltal, hogy a rám kiadott feladatokat igyekszem maximálisan elvégezni és minél jobban beleásni magam a témába. A projekt ötlete egyből megtetszett, tudtam, hogy én is mindenképp segíteni akarok benne. A ballon felengedése előtt lezajló felkészülés sok munkát és cselekvést igényel, miközben egyre több tudományos jelenség tárul fel előttem, és ebben a szakaszban látom a legtöbb lehetőséget a tanulásra.
A projektben az ejtőernyő megtervezésében és elkészítésében, illetve az adatfeldolgozásban segítek be.
Jelenleg elsőéves doktorandusz vagyok a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika karán. Még alapképzésen egyik tanárom említette, hogy a fizikára nemcsak mint egy tudományra, hanem mint életszemléletre is tekinthetünk. Tanulmányaim végeztével ezt teljes mértékben alátámaszthatom. Bármely problémára adott megoldásunk a modellezési képességünktől és a figyelembe vett illetve elhanyagolt paraméterektől függ. Éppen ezért nem tudok és nem is akarok szabadulni ettől a tudománytól.
A diákjaink által kiötölt projektet nagyon izgalmasnak tartom, így úgy érzem érdemes segítkezzek benne ott, ahol tudok. Ez többnyire a szükséges szoftverfejlesztést illetve a tesztelésekben és indításban való részvételt foglalja magába.